A 2016 nekem az alkalmazások éve volt. Én, aki megrögzött módon csak papírra írtam mindent – igen, még a könyvemet is papírról pötyögtem be, rákényszerültem arra, hogy a telefonomat magasabb rendű célokra is használni kezdjem.
Ebben persze ki más segített volna, mint a kamasz gyerekeim, és a férjem. A férjemmel amúgy jól kiegészítjük egymást, ő lassan két évtizede nem írt semmit papírra – kivétel, ha nekem akarta írni 🙂 Emlékszem, a szakdolgozatomhozmár 20 évvel ezelőtt is hazacipelte a munkahelyéről az akkor még több 10 kg-os számítógépet, hogy nehogymár kézírással bajlódjak 🙂
Na, szóval, ha valaki, akkor ő igencsak büszke rám, hogy végre beadtam a derekam.
A kedvenc alkalmazásaimról most nem fontossági sorban írok, mert mind fontos, és mind másért fontos számomra.
Mára nagyon megszerettem használni őket, ezért ajánlom neked is!
A napló-írás csodálatos. Nem csak azért, mert láthatjuk, honnan, hová jutunk el, hanem mert amit leírunk, azt komolyabban gondoljuk. Annak azért súlya van. Persze a világon nincs párja annak, ha kézírással vezeted, de lássuk be, az könnyebben előfordul, hogy otthon hagyod a naplódat, mint az, hogy a telefonod marad otthon…egy ilyen pár napos kiruccanás alkalmával töltöttem le a DayOneJournal-t.
Ez a napló olyan,mintha egy blogot írnál, csak ugye mindig nálad van, és nem olvassa más, csak te. Akárcsak a blogokban, cimkézni tudod a napokat, fotókat csatolhatsz, (sajnos minden nap csak egyet), és oda-vissza kereshetsz a megadott kulcsszavak segítségével.
PDF-ben el is mentheted, szóval akár nyomtatható papírra is – ez engem például megnyugvással töltött el 🙂
Természetesen jelszóval védheted, sőt, akár ujjlenyomat mintáddal is – azért egy kis lakat sem ennyire biztonságos, nem?
Rögzítheted hozzá az esemény pontos helyszínét, sőt akár a pillanatnyi időjárást is! A nagyszüleim sokszor vitáztak ilyen kardinális kérdéseken, hogy 1946 júliusa volt melegebb, vagy 1952 augusztusa – na kéremszépen, ha mi megöregszünk a férjemmel, vita nem lesz, az tuti – megnézzük a telón, kinek van igaza!
Hát ez fantasztikus cucc! Nekem akkor lett a kedvencem, amikor rájöttem, hogy ebben a legkönnyebb tárolnom a kedvenc oldalaimat, mert a telefonon, gépen, de akár tableten is elérem mindazt, amit beletettem. Menthetsz rajta pdf-ket, képeket, bármit. Szintén cimkézheted őket, tehát esélyes, hogy megtaláld később is a mentett tartalmakat.
Ráadásul megoszthatod másokkal, persze csak akkor, ha ők is használják.
Jegyzeteket készíthetsz, például bevásárlólistát, amit megoszthatsz a férjeddel. Nem tudom, hogy élnék nélküle!
Forest – stay focused, be presents
Hát ha munka, akkor legalább egy kicsit élvezzük is az eredményét! A Forest arra jó, hogy a munkám unalmas részét is kibírjam ép ésszel. Ilyen például, amikor össze kell készítenem az anyagot, amit a könyvelőnek viszek. Ilyenkor legszívesebben mindig valami mást csinálnék, például az instagramra posztolnék…viszont, ha beállítottama telefonomon a Forest-et mondjuk 30 percre, akkor egy szép fácskám kezd nőni a ligetemben. Ha idő előtt hozzányúlok a telefonhoz, a fa elszárad. És szeretném ezt? Dehogy! Én egy szép ligetet szeretnék, szóval ilyenkor igazán hatékonyan tudok a papírhalomra koncentrálni. Kamasz gyerekeknél is csodát tesz…próbáld ki!
Family Map
Nem tudom, nálatok előfordult-e, hogy agyon aggódtad magad valamelyik kamasz gyerekedért, és lelki szemeid előtt már egy fekete autóban láttad, amit éppen kicsempészik a határon, és eladják rabszolgának. Sajnos, én már akkor ezt látom, ha 5 percet késnek az ígért időponthoz képest. Sokat dolgozom ezen, mert tudom, hogy szörnyű lehet nekik, és persze nekem is az. De az appalikáció használata nekem határtalan megnyugvást jelent. Ha lekésik a buszt, egyszerűen csak ránézek, és látom, hogy már hazafelé tartanak. Külön klassz, hogy jelzi, hány %-on van a telefonjuk aksija, így ha lemerült, tudom, hogy csak ezért nem válaszolnak.
A gyerekeim is élvezik, ugyanis ha elmegyünk itthonról, pontosan tudják, mikor indultunk haza, és mikorra kell összekapniuk magukat, illetve a lakást. A szilveszteri buli után például mindannyian jól jártunk…
Ha más appok is érdekelnek, KATT IDE, ezekkel is jól jársz majd, sőt, igyekszem bemutatni a többit is, amit használok!
Hát ez jó! Két hónapja van okostelefonom, de nem igazán tanultam még bele(a gyerekeimnek még nincs he-he)… ezek nagyon tetszenek! Kettőt még a héten kipróbálok! Köszi, hogy megosztottad!
Hajrá, Gitta! 🙂
Nekem a Spotify az egyik kedvenc appom. Ez egy zenehallgatós applikáció.
Szeretem benne, hogy a zenék csoportosítva vannak (pl. stílus szerint, korszakok szerint – a kedvencem a hatvanas évek -, de csokorba vannak szedve a számok pl. vacsorához, olvasáshoz, tanuláshoz, romantikus estéhez stb., és vannak külön gyerekzenék mindenféle stílusban. És hab a tortán, hogy pl. futáshoz, fitness-hez is vannak zenecsoportok, méghozzá úgy, hogy futsz/mozogsz pár métert/percet és az app. leméri a lépésszámod/perc és ehhez a ritmushoz dob fel zenéket.
A másik kedvencem a Runtastic, ami sportoláshoz van. Én futáshoz használom, kiírja a végén a megtett távot, az átlag és a max. sebességet, valamint az elégetett kalóriák számát. Meg lehet nézni térképen is, hogy merre futottál.
A gyerekekkel pedig a madárhatározót (magyar app) szoktuk nézegetni. A látott madár alakja, színe, és a megfigyelés helye szerint szűkíti a kört, végül kapunk képet, rövid ismertetőt, eszmei értéket stb. a madárról. Jó benne, hogy a meghatározott madár hangját meg is lehet hallgatni.
A spotify a gyerekeim kedvence, én még nem használom, de ami késik, nem múlik 🙂
Köszönjük az ismertetőt, igazán kedvet csináltál hozzá! 🙂
A Runastic még egyelőre távolti terv, ahhoz még sokat kell dolgoznom magamon 🙂
A madárhatározót már többször megosztottama fb-on is, szuper! Nálunk a férjem a fő madárfan 🙂 Az ő telefonján van fenn.