2016 utolsó napjára: 3. rész – Jézus és az időmenedzsment

Nemrég olvastam egy cikket, mely egy amerikai orvostanhallgatóknak szóló oldalon jelent meg. A mostani posztom ennek a cikknek a nagyon szabad fordítása. Vannak részek, melyeket teljesen kihagytam, illetve nem fejtettem ki bővebben. Vannak olyan részek is, melyek alapgondolatát használtam csak fel, és más gondolatokkal egészítettem ki – szóval semmiképpen nem nevezném fordításnak, csak nagyon szabad fordításnak.

Az eredeti cikket IDE KATTINTVA tudod elolvasni.

Engem nagyon megfogott a cikk, mert bár orvostanhallgatóknak szólt, és én soha nem voltam az, úgy éreztem, minden mondata nekem szól. Sőt, minden édesanyának.

Ezért teszem most közzé itt az oldalon. Tudom, sokakat esetleg elrettent, hogy minden mondatban Jézus szerepel, de ezzel együtt vállalom, hogy akkor is sokat tanulhatsz a cikkben összeszedett 10 pontból, ha nem tartod magad kereszténynek.

És mikor lenne aktuálisabb az időbeosztásról írni, mint most, Szilveszter napján, egy új év kezdete előtt?

Olvassátok nyitott szívvel!

Az orvosi egyetemen sokszor dörgölik a hallgatók orra alá a mondást: “orvostanhallgatóként sokkal több időd van, mint bármikor máskor az életedben.”

Természetesen ez nem igaz, mert minden embernek minden nap éppen ugyanannyi ideje van.

Egy nap neked is, nekem is 24 órából áll.

A héten neked is, nekem is 168 óra áll rendelkezésünkre.

Az  év pedig 52 hétből áll, neked is, nekem is, és bárki másnak.

A kérdés tehát nem az, hogy kinek mennyi ideje van, hanem sokkal inkább az, ki hogyan használja fel a rendelkezésére álló időt!

Ahogy öregszünk, úgy tűnik, gyorsabban tellik az idő…pedig ez sem igaz.

Egyszerűen csak rádöbbenünk, hogy az időnk véges, és egyre jobban értékeljük minden percét.

A keresztény ember számára az idő azért érték, mert ezen belül kell megvalósítanunk azt a feladatot, amit az Atyától kaptunk itt a földön.

Ahogy életünk minden más területén is, az idővel való kapcsolatunkban is Jézust tekintjük példaképünknek.

Most vegyük sorra, hogyan is viszonyult Jézus az időhöz! Földi küldetése során neki is pontosan annyi ideje volt, mint neked, vagy nekem, vagy bárki másnak – hogyan is osztotta be? Mit tanulhatunk tőle? Mint mond nekünk, édesanyáknak?

Az édesanyáknak szóló részeket már én kapcsoltam hozzá – ezeket ne keresd a fordításban!

1. Jézus minden fontos döntése előtt hosszú időt töltött imádságban. Az apostolok leírták, hogy korán reggel felkelt, még napfelkelte előtt, sötétben. Ilyenkor elvonult egy magányos helyre, és imádkozott. Minél többet dolgozott, annál többet imádkozott. Felismerte, hogy az imádságban feltöltődik energiával, és így lesz ereje végigvinni azokat a dolgokat, amelyekért eljött hozzánk. Rendszeresen olvasta a Szentírást, és fejből tudta annak teljes szövegét. Ez pedig bármilyen nehéz helyzetben támaszt jelentett neki. Nekünk édesanyáknak is szükségünk van feltöltődésre, ami megerősít bennünket a 24 órás szolgálatunkban!
2. Jézus nem vétkezett. Természetesen mi emberek, nem vagyunk mentesek a bűntől. Azonban jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a bűneink elveszik tőlünk azt az energiát, kitartást, és erőt, amivel jót cselekedhetnénk, és ami segítene bennünket abban, hogy hatékonyan használjuk ki az időnket. A hét főbűn bármelyikére is vagyunk hajlamosak, ezek egyszerűen lefoglalják a gondolatainkat, és nem engedik, hogy arra fókuszáljunk, ami az igazi feladatunk. Sosem leszünk bűn nélkül. Azonban tudatosan dolgozhatunk azon, hogy minél kevésbé hagyjuk elhatalmasodni magunkban ezeket.
3. Jézus nem akart másoknak megfelelni. Még sosem gondoltam bele, hogy mennyi elvárása volt az embereknek Jézussal szemben. A családja azt szerette volna, ha rendesen dolgozik, és folytatja apja mesterségét. A betegek gyógyulást kerestek nála. Voltak, akik azt várták, hogy majd forradalmat csinál. A tömeg királyt szeretett volna csinálni belőle, a farizeusok pedig azt akarták, maradjon csendben. Jézus azonban tette a dolgát, amire az Atya hívta. És mi, édesanyák, vajon hányszer szeretnénk bizonyítani, megfelelni az anyósunknak, a tökéletesnek hitt szomszédasszonynak…
4. Jézusnak volt egy határozott és világos célja, amiért nap mint nap dolgozott. Amikor a zsinagógában felolvasott a Szentírásból, ezt a verset kellett volna felolvasnia: ” Az Úr lelke nyugszik rajtam, mert az Úr kent föl engem. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket. Hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak. ²Hogy hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét, Istenünk bosszújának napját. (Iz. 61,1-3)” Jézus azonban nem olvasta végig a verset. Egyszerűen az volt a vers vége, hogy “Hogy hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.” “Az Istenünk bosszújának napját” részt nem olvasta fel. Megállt a vers közepén. Mindenki ismerte a verset, és várták, hogy Jézus befejezze. De ő nem olvasta tovább. Ugyanígy nekünk is meg kell tudnunk határozni a céljainkat, és határozottan képviselnünk ezeket!
5. Jézus fontossági sorrendet állított fel az életében. Például sokkal több időt töltött a tanítványaival, mint betegek gyógyításával.  Számodra mi az elsődleges prioritás?
6. Jézus időt szánt az egyes emberekre. Nem gyógyított meg minden beteget, nem beszélt minden vámossal…de akikkel személyes kapcsolatba került, azok felé teljes figyelemmel fordult, azokra az embertársaira időt szánt. Manapság minőségi időnek mondanánk ezt – kivel tudsz minőségi időt tölteni?
7. Jézus közösségben élt és dolgozott. Arra is hagyott időt, hogy munkatársakat képezzen, akikkel együtt dolgozhat. Nem egyedül csinált mindent, hanem delegálta a feladatokat- ugye ismerős?, egyre többször halljuk mi is, hogy nem kell beleszakadnunk a munkába, meg is oszthatjuk másokkal. Segítséget kérni bölcs dolog!
8. Jézus maga választotta meg  a barátait. Egyszerűen odalépett hozzájuk, és elhívta őket, hogy éljenek és dolgozzanak együtt. Olyan közösséget hozott létre, ahol egymást inspirálták, segítették, így igazán hatékonyan tudtak dolgozni! Lépj egyet hátra, és vedd számba, kikkel vetted körül magad? Igazi barátokkal, akikkel közös az értékrended, akikkel segítitek egymást, vagy olyan emberekkel, akik megszólnak, kritizálnak?
9. Jézus tudta, hogy mennyire fontos életünkben a pihenés és az alvás. Ha elfáradt, megpihent vagy elaludt. És te? Mit csinálsz, ha fáradt vagy? Most nem arra gondolok, hogy hagyd a gyerekeidet felügyelet nélkül, és menj aludni! Hanem arra, amikor pontosan tudjuk, hogy aludnunk kellene, mégis inkább megnézünk egy jó filmet.
10. Jézus nem tétlenkedett, vagy lustálkodott. Természetesen, ahogy már írtam, fontosnak tartotta a pihenést, a feltöltődést, de amikor dolgozott, akkor nem hagyta magát kizökkenni a munkából. Az édesanyák számára a legfontosabb munka a családjuk. Nincs az a munkahely, ahol ne lennénk pótolhatók, de a férjünk felesége, vagy a gyerekeink anyja csak mi lehetünk. Pál írja a Timoteushoz szóló levelében: “Aki pedig övéinek, főképp háza népének nem viseli gondját, az megtagadta hitét, s rosszabb a hitetlennél.” (1 Tim 5,8)

Ezzel a 10 ponttal kívánok minden édesanya-társamnak áldott, békés új esztendőt!

Nem szeretnél lemaradni az újdonságokról? Iratkozz fel a hírlevélre!