Kit engedsz be az ajtótokon?

Mindig is foglalkoztatott a saját személyiségem fejlődése, és igen fiatal korom óta sok-sok könyvet olvastam a témában, jártam pszichodráma csoportba, és soem volt tőlem idegen, nem éreztem “cikinek”, ha terapeutához fordultam bizonyos problémák átgondolása végett – hihetelenül sokat tanultam ezeken a csatornákon keresztül!

Ne érts félre, nem gondolom, hogy én bármiben is több volnék, mint mások, vagy hogy sokkal jobban tudnám kezelni a problémáimat – egyszerűen csak napról napra jobban ismerem magamat, a határaimat és a lehetőségeimet is. És nap mint nap keresem a további segítséget az életem újragondolására, a gyengeségeim és erősségeim még teljesebb felismerésére. Azt is tudom, hogy ez a kaland egész életünkön keresztül tart, de én kifejezetten élvezem!

Most szeretnék ajánlani nektek egy olyan lehetőséget, ami számomra nagyon sokat adott.

Akik olvassátok a Gyereketetőt, legtöbben nők és édesanyák vagytok. Legtöbben a kettő egyszerre 🙂 Ezért is gondoltam, hogy megosztom veletek, mert szerintem örülni fogtok neki, és biztos vagyok benne, hogy ha nyitottak vagytok egyfajta önimsereti úton járni, akkor nagy hasznotokra lesz!

A honlap neve ARANYKAPU-KÖR, a névre kattitntva rögtön ott is találod magad a kapuban! Már csak be kell bújnod rajta!

Ha komolyan foglalkoztat, hogyan élheted meg teljesebben a nőiességedet, az anyaságodat, a férjeddel való kapcsolatodat, akkor ne félj átbújni ezen a kapun!

A szerzők engedélyével megosztom most az emailen érkező sorozat egyik levelét, hogy lásd, milyen témák kerülnek elő, mire számíthatsz, ha átbújsz a kapun!

Miért pont ezt a levelet osztom meg?

Számomra ez a levél egy olyan időszakban érkezett, amikor belenézve a naptáramba, pontosan 4 hónapra előre voltam betáblázva…és akkor helyettem beszéljen inkább a levél, amit azon a napon kaptam:

Kedves Virág!

„Ha csak egyetlen dolgot tennénk meg magunkért, mégpedig azt, hogy mostantól kezdve megfelelően jelöljük ki és tartjuk a különböző határokat, a személyiség határait, a felelősség határát, a kompetenciahatárokat -, ezáltal sokat javulhatna az életünk. Rengeteg probléma, bonyodalom és sérülés származhat az elégtelen határtartásból.”

Ezt Pál Ferenc egyik könyvéből másoltam ide, mert mostanában ebbe a tipikus problémába úton-útfélen belebotlom.

Aki tudja tartani a határait, az:
– képes felmérni, hogy mi az ő feladata, mi nem az.
– mit bír el, és mi az, amit már nem.
– tud nemet mondani egy lehetőségre, bármennyire csábító is, vagy nemet mondani egy nyomásra, bármennyire fenyegető is, ha az fenyegeti a saját belső egyensúlyát.
– képes tudomásul venni azt, hogy a határon belül kell maradnia, mert nagyobb kárt okoz önmagának, ha nem teszi ezt.
– képes megvédeni magát, mert pontosan tudja, hogy honnan kezdődik az, ami már sérti őt, és mi fér még bele.
– meg tudja védeni magát, mert tisztában van a saját értékeivel, érdekeivel.

Egy ismerősöm panaszolta a napokban, hogy négy hónapra előre úgy be vannak táblázva, hogy egyetlen szabad hétvégéjük sincs, teljesen ki van facsarva. Ez például határtartási probléma. Ha ki vagyok facsarva, akkor valami TÚLterhel. Akkor túl sokat vállalok. Akkor nem veszem figyelembe a természet adta tűrőképességemet, és annak hosszú távon rossz vége lesz. Akkor lehet, hogy most jó sok különórát tudok beszuszakolni a gyerekeim „jövőjébe”, de ha én évekig (évtizedig) folyamatosan holtfáradtra hajtom magam, akkor a szervezetem kimerül, és betegséggel fog reagálni.

Vagy az az anyuka, aki az egy éves kisgyerekét éjszaka még többször megszoptatja, de már annyira fáradt, hogy megterheli a nagyobb gyerekével és a férjével való kapcsolatát is, mert a kialvatlanság miatt egyre fáradtabb és türelmetlenebb napközben.

Biztosan ismersz olyan házasságot is, ahol az egyik házasfél szülei olyan erős nyomást gyakorolnak a házaspárra, hogy ezzel szinte ellehetetlenítik a saját különálló családi életüket.

Vagy mondjuk a feleség édesanyja mindent jobban tudván – folyton „besegít”, ezzel is gyerekszerepben tartva őt.  Ez a feleség nem tudja megvédeni a saját határait.

Mérlegelni. Hogy nehéz? Hú, nagyon! Nagyon nehéz kibírni, hogy az első néhány éjszakán bömböl a gyerek, mert nem akarom megszoptatni. Vagy nehéz megmondani az iskolásomnak, hogy ne haragudjon, de heti egy sportnál több nem fér bele, mert van még másik testvére is, és ott vagyok én is, akinek heti kétszer szintén szükséglete a testmozgás. (Mégpedig a gyerekeim érdekében is…)

Az önismereti út kiválóan alkalmas arra, hogy ráébredjek, hogy a képességeim végletekig való kihasználása, a határaim tartásának képtelensége miből adódik. Nagyon sokszor olyan „üzenetből”, amit pici gyerekkoromból hozok. Például
– akkor voltam csak szeretve, ha teljesítettem!
– azt a képet hozom magammal a „tökéletes” anyáról, hogy „föláldozza magát” a gyerekeiért.
– engem annyira elhanyagoltak a szüleim érzelmileg, hogy most a gyerekeimnél én mindent „pótolni” akarok.

Ezerféle oka lehet. Mindegyik motiváció: fekete lyuk. Dobálhatom bele a sok-sok teljesítményt, elfoglaltságot, áldozatot, de mind eltűnik benne, soha nem fogom kielégítettnek érezni magam, mert ez nem gyógyítja meg a valódi hiányomat. Versenyt futok valamivel, ami nem is létezik, csak odaképzelem magam mögé, hogy üldöz.Könnyen lehet, hogy a gyerekem ezerszer jobban érezné a szeretetemet, ha ahelyett, hogy egy újabb szakkörbe íratom be, leülnék vele társasjátékozni. Az is lehet, hogy a férjem sokkal jobban örülne annak, ha csillogó tisztaság helyett egy nyugodt, kedves feleség várná otthon.

Ha úgy érzed, hogy csak azzal, ha elgondolkodsz, semmire sem mész, akkor keress magadnak egy önismereti csoportot, és járd körbe a témát! Egészen más eredménye van annak, amikor sikerül kilépned a saját jól begyakorolt gondolataidból, mert valami úgy kizökkent, hogy egyszer csak véletlenül megpillantod az igazságot! Onnan már jó esélyed van a gyógyulásra. Hajrá!

További szép napot kívánunk Neked!

Adrienn és Julcsi ”

Eddig tartott a levél. Ha úgy érzed, neked is mondott valamit, akkor KATTINTS IDE, és iratkozz fel magad is!

Ha pedig tőlem is szeretnél leveleket kapni, akkor a lenti űrlapon tudsz feliratkozni ezekre!

Mentés pdf-ként