A múlt héten FB-on jött szembe velem egy videó, melyben hungarocell tálcából készítettek betűkártyákat. Annyi volt, hogy szétvágták, ráírták a betűket, majd 5-6 perc alatt megsütötték. Kivéve pedig porcelán-szerű anyag lett belőle, ami nem hajlik, nem törik, és húúúú, de jó!
És az – szuper lett…
…volna, ha kicsit részletesebb instrukciót kapok a videóban.
Ezért most megosztom veled a tapasztalataimat, hogy neked ne kelljen egy estét próbálkozással töltened.
Naszóval kell hozzá hungarocell tálca vagy ételdoboz. Én három ételdobozt tudtam szerezni, milyen jó, hogy még mindig nem dobtam ki, pedig már ott álltak a szelektív szemét hétre várakozva…(nálunk ezt kéthetente viszik el).
Ennek az alsó részét tudod felhasználni.
Nem sejtve, mekkora lesz a végső méret, ekkora darabokra vágtam fel. Ez volt az első számú hiba, de erről majd később. Mondjuk az a videóban is látszik, hogy összeugranak a lapok…de hogy ennyire, az valahogy nem jött át nekem, bár lehet, hogy nem voltam elég figyelmes.
A kis lapokra számokat írtam. Itt figyelni kell az anyag “szálirányát”, amit nem tudom, hungarocelléknél hogy neveznek, de a textiliáknál szálirány. Ez azért fontos, mert majd látni fogod, egyik irányban jobban összeugrik, mint a másikban, így az 5-ös szám kicsit furi lett (lásd a kébőbbi fotón).
Ez a videón is látszik – így utólag már felfigyeltem rá, hogy ott sem egyformák a betűk, van, amelyik széltében, van amelyik hosszában ugrott össze.
Ezt követően kell betolni a sütőbe. Ok, de hány fokra? A videóban erre vonatkozólag semmilyen infót nem találtam, így – persze hibásan – azt gondoltam, legjobb, ha alacsony hőfokon kezdem a sütést, emelni mindig egyszerűbb…na az lehet, hogy egyszerűbb, de az már olyan volt ebben az esetben, mint halottnak a csók.
A hungarocell ugyan meghajlott, ahogy kellett, de utána nem egyenesedett ki, megkeményedett, és ilyen maradt.
Hát ez nem az a végeredmény volt, amilyennek megálmodtam…
A következő próbánál nem lacafacáztam, feltekertem a sütőt 90 fokról 150 fokra. Úgy néz ki, addigra az agyhullámaim ráhangolódtak a számkártya készítésre, mert ez tökéletes hőfoknak bizonyult. 5-6 perc alatt tényleg felkunkorodtak, majd ki is egyenesedtek a kis lapok, ha a tenyeredben rázod őket, úgy csilingelnek, mint valami porcelén-csengő, de nem törnek el. A hatoson nem tudom, mik azok a barna pöttyök…úgy látszik, az ötösökhöz valami különleges viszony fűz, ezekre is rossz irányban írtam fel…:)
És végül mutatom, mekkorák lettek a kész kis kártyák…hát bizony ezeknél nagyobbat szerettem volna.
Így egy tálcából maximum 4 kártyát lehet olyan méretben elkészíteni, ami jól használható iskolában, oviban.
Ebből is látszik, magyar nyelvre betűkártyákat készíteni azért nem olyan nyerő dolog. A 44 betűnkhöz 11 db hungarocell ételdoboz vagy tálca szükséges.
Amúgy az ötlet szuper, már sokszor megfogadtam, hogy ezentúl minden alapanyagot megsütök, vagy beteszem a mikróba 🙂
