Mielőtt a címben feltett kérdésre percnyi pontos választ adnék, kicsit érdemes körüljárni a témát!
Először is, fontos tudni, mire is kell figyelnie a gyerkőcnek: olyan dologra, amelyben érzelmileg érintett, vagy olyan területen várjuk el tőle a figyelmet, amiben egyáltalán nem motivált.
Minél idősebb egy gyermek, annál inkább elvárhatjuk tőle, hogy olyan dologra is figyeljen, ami érzelmileg nem mozgatja őt. Azonban még a mi figyelmi funkcióinkat is befolyásolja, mennyire érdekel bennünket egy adott téma, így csodákat ne várjunk egy gyermek esetében se!
Atkinson definícióját idézve a “figyelem az a képesség, hogy bizonyos információk részleteit kiemeljük, míg más információkat ezzel egyidejűleg figyelmen kívül hagyjunk.”
Tehát egyszerre igent mondunk dolgokra, és ugyanebben az időben nemet mondunk más dolgokra.
Azt gondolom, ez az a kettősség, amitől nehéz munka a figyelmünket megregulázni!
És akkor nézzük a tényeket, a számokat!
Egy ovis gyermek 5-10 percig képes figyelni.
Ez az idő iskolás korra 15-20 percre növekszik, felső tagozaton pedig már 25 perc az átlagos figyelmi idő.
Egy átlagos felnőtt pedig 40 percig képes egy feladatra koncentrálni.
Ezek az idő-intervallumok olyan munkára vonatkoznak, ahol akaratlagos figyelemmel dolgozunk, azaz egyáltalán nem érdekel bennünket az adott dolog, csak tudjuk, hogy meg kell csinálnunk.
Ez azonban még nem minden, és itt jön a csavar, ami a figyelmet illeti.
Az iskolaérettségi tesztekben rendre előfordulnak olyan tesztek, amelyek a “figyelmet” mérik. Ezek egyike a legnépszerűbb szék-lámpa teszt.
Így néz ki – 21 sorban 19 ábra látható, és hát nem tipikusan az az ábrasor, ami egy alfa generációs gyereket lázba hoz, így aztán abszolut betölti a funkciót: érzelmileg teljesen hidegen hagyja a gyermeket. A gyerkőcnek 5 perce van arra, hogy egy adott ábrát bekarikázzon szisztematikusan haladva, sorról sorra.
Nézzünk meg találomra 2 gyermeket, hogyan abszolválja a feladatot!
Pistike:
Megkapja a papírt, megérti a feladatot, igyekszik is megfelelni az elvárásoknak, és végigüli az 5 percet, közben karikázza a képeket lelkesen, de rengeteget hibázik. Kihagy olyan ábrát, amit be kellett volna karikázni, és bekarikáz olyat, amit nem kellett volna.
Jenőke:
Megkapja a papírt, megérti a feladatot, 3 percig karikáz, aztán feláll, és elmegy autót tologatni. A munkája azonban szinte hibátlan, 1-1 ábra maradt ki, de alapvetően jól dolgozott, csak ugye nem fejezte be a munkát…
Kérdés: melyik gyermek képes jobban koncentrálni?
Válasz: egyik sem…és éppen ezért nem sokra megyünk azzal, ha tudjuk, mennyi ideig képes egy gyermek figyelni.
Nagy valószínűséggel Pistikének kevesebb gondja lesz az iskolában, a tanító néni azt látja majd, hogy “igyekszik”, “figyel”, csak még gyakorolnia kell.
Jenőke pedig jó eséllyel “lusta” lesz, aki “tudna, ha akarna” – és hamarabb kap egy SNI papírt.
Ha szeretnéd, hogy a kívánatos 10 percet valóban aktív munkával töltse, akkor KATTINTS IDE!
Olyan játékhoz jutsz majd hozzá, amelyek aktívan dolgoztatják a gyermekedet, és nem mellékesen figyelmének mindhárom területét bevonják a játékokba!
