Akárhogyan is nézem, jól ki van az találva, hogy a gyerekek egyszer csak elkezdenek szerepjátékokat játszani. Miközben ugyanis anyukák-apukák/ orvosok/postások lesznek a játék idejére, megtanulják más nézőpontból szemlélni a világot.
A szerepjátékok kora akkor jön el, amikor a gyermekünk nagyon szeretne önállóbbá válni, teljes jogú partnerként részt venni a felnőttek életében, ugyanakkor ez a vágy még nem valósulhat meg. Tisztában vannak ám ezzel a gyerekek is! De rajtunk, szülőkön múlik, hogy a későbbiekben mennyire lesz sikeres a társadalomba való beilleszkedésük.
Ha a kezdeti lépéseiket támogatjuk, igyekszünk választ adni a kérdéseikre, akkor harmonikus fejlődés viszi őket a célig, az önálló felnőtt életig.
Gondoltad volna, hogy mindez már akkor elkezdődik, amikor odaáll melléd főzés közben, és ő szeretné keverni a levest?
És persze, a leves keverésével nincs is olyan nagy gond…de mi történik, ha a gombát szeretné kirántani? Ez egy teljesíthetetlen kívánság, hiszen a forró olaj veszélyes!
Ilyenkor elérkezett az idő, hogy előkerüljön a játékkonyha 🙂 Ott aztán lehet olajban sütni, forró vízbe galuskát szaggatni, és mézeskalácsot formázni.
