A pillanat múlandó, tudjuk ezt mindannyian. Mégis, milyen ősi igénye az embernek, hogy elkapja és bezárja… egy befőttes üvegbe a nyári napsütötte paradicsomot, mézédes barackot, megszárítsa a rózsa virágát, a levendulát párnába varrja…sorolhatnám, de felesleges, hiszen éreztek ilyet ti is minden bizonnyal. Én a falevelekkel is ilyen viszonyban állok: gyűjtöm, gyönyörködöm, szárítom, aszalom. 🙂 A kedvenc évszakom az ősz. Biztos azért, mert ekkor születtem, megnyugtat, inspirál az ezernyi szín, a meleg pulóver, a forralt bor, az erdei séta, és minden, ami ilyenkor történik.
Szeretem minden pillanatát, és vágyom arra, minél tovább tartson. És akkor most minden szentimentális érzelgés után itt vagyok a konyhában, és mint egy kiművelt boszorkány, összeszedtem, mit tehetünk a falevelekért. 🙂
1.
Régvolt iskolás koromban egyetlen módja volt a konzerválásnak, az a nehezékes módszer, tudjátok, a lexikon lapjai közé betesszük, és egy polcnyi könyvet rápakolunk.
2.
Ma már, amikor van mikrohullámú sütő, ez egy alternatíva csupán. Mert a mikróba téve két papírtörölköző között pillanatok alatt kiszárad. Természetesen alacsony teljesítményt válasszunk, mondhatnám, a legalacsonyabbat, végtére is nem az ebédünk készül.
3.
Ha hajlítható, alakítható leveleket szeretnénk, melyek szép, élénk színüket is megőrzik, akkor a fagyasztóban a helyük, két sütőpapír között.
4.
Megmutattam már a mi viaszolt leveleinket is, IDE KATTINTS, ha még nem láttad.
5.
A következő módszerrel tavaly próbálkoztam először, nagyon ötletesnek, és könnyen kivitelezhetőnek találtam, próbáljátok ki ti is! Kell hozzá egy üveg glicerin, melyet gyógyszertárban vásárolhattok.Egy rész glicerint két rész víz arányában kell összekeverni, és egy lapos tálba önteni. Egy csipesz segítségével belemerítjük az előzőleg szépen leöblített, szárazra törölt leveleket, és néhány napig hagyjuk benne a tálban. A levél hajlékony, és rugalmas marad, a képen látható koszorú is ilyen módon készült.
6.
Vasalós módszerrel is gyorsan juthatsz préselt őszi levelekhez. Zsírpapír közé tedd be a tisztított leveleket, és tegyél rá egy konyharuhát. Alacsony fokozatra állított vasalóval simítsd át többször. A zsírpapírról rátapad a levelekre a viaszréteg, a levelek körül pedig összetapad a zsírpapír. Ezt szépen körbe kell vágni, és készen van. 🙂
7.
Ha van lamináló géped, annak segítségével is hasonló eredményt kapsz.
Laminálás után kilyukasztottam a szélein, majd összefűztem, és gyertyatartó köré tettem.
8.
Végül, ismereteim szerint az utolsó módszer a szilika gélben való tárolás. Szilika gélt INNEN lehet rendelni (meg biztos máshonnan is). Ha elég előrelátó lettem volna, már egy éve gyűjteném az ilyen-olyan termékekben található szilika gélt, és most egy tonna állna rendelkezésemre. De sajnos nem voltam az…
Szeretném megkérdezni, hogy a fagyasztós módszer hogy működik?
Csak adig lesznek szépek, amíg fagyasztva maradnak, vagy később már elő lehet venni őket?
Előre is köszönöm.
Havas Gabi
Gabi, előveheted őket később, persze! 🙂
Szeretném megkérdezni a glicerines módszernél a koszorú gyönyörű csak a leveleket vagy a virágokat bogyókat is glicerinezted? köszönöm válaszodat Mónika
Csak a leveleket 🙂 A bogyók össze is mentek gyorsan…:(
Mi az őszi leveleket öntapadós tankönyvborítóba “csomagoltuk”, damilra fűztük és az ablakba lógattuk. A végeredmény hasonló a lamináláshoz, viszont ehhez nem kell gép.
Igen, Krisztina, kétségkívül egyszerűbb megoldás! 🙂
A zsírpapíros módszer nem működök. Nem tapad össze a két papír, mint a laminálásnál. Teszteltem… 🙁
A szilikonossal próbáltad, Julcsi?
Kedves Virág!
Jövőre lesz az esküvőm ősszel. Kézzel szeretnék készíteni mindent, és már idén el kell kezdjem, hisz az idei őszi termések, levelek lennének a díszei az esküvőnek.
A viaszos módszerrel tartós marad egy évig a levél? Illetve milyen ötleted lenne termények konzerválására? Akár csipkebogyóéra, gesztenyéére..? Ugyanígy? Megmarad szépen egy évig mit gondolsz?
Köszönöm előre is a válaszod,
Anita
Kedves Anita!
Sok boldogságot kívánok! 🙂
Szerintem egy év múlva már nem lesznek szépek…mi ősz végén szoktunk megválni tőlük, akkor még egészen jól tartják magukat 🙂
Megboldogult gyermekkoromban a rózsa tartósítására volt olyan ötlet, hogy légmentesen záródó dobozba nem fékezett habzású mosóport kellett tölteni, abba beletemetni a rózsát és lezárni, egy hétig pihentetni. Tényleg működött, de a mosópor illata is vele járt 🙂
Vera
Nahát! Erről sosem hallottam! 🙂 Nem si tudom, kapnék-e még valahol nem fékezett habzásó mosóport! 🙂