Előre szólok, nagyon nagy témáról írok most, így aztán biztos lehetsz benne, hogy lesz, ami kimarad belőle. De azért igyekszem…
A beszédfejlődés leírása azért is nehéz, mert egyrészt valóban nagyok az egyéni eltérések, emiatt aztán nem szabad a gyerekeket egymáshoz hasonlítgatni, másrészt azonban igenis vannak olyan mérföldkövek, ahol ki lehet mondani: ha a beszéd tartalmilag vagy alakilag nincs egy bizonyos szinten, akkor bizony baj van, és muszáj külső segítséget kérni.
Csak hát ki a kompetens szakember a segítségadásban?
És melyik az a pont, ahol ugyan még nem biztos, hogy baj van, mégis jobb, ha szakemberhez fordulunk, hiszen több jele is mutatkozik annak, hogy magától nem fog indulni el a várva várt fejlődés.
0-6 hónapos korig
A méhen belüli életből a kinti világba megérkező újszülött számára a szülei beszéde jelenti a legfőbb átkötő élményt. A szülei hangját már ismeri, szinte minden más élmény újdonság számára. Ezért (is) van kiemelt szerepe a szülők hangjának az első hetekben.
Ha az újszülötthöz halk, nyugodt hangon beszélnek, az megnyugtatja őt, míg a hangos, ideges beszéd nyugtalanná teszi.
Ez egyébként így is marad, biztosan felnőttként is megtapasztaltad már magadon. Ezért az első pillanattól kezdve nagyon fontos, hogy beszéljünk a kisbabánkhoz.
Az első hetekben egyetlen problémának lehet kézzel fogható jele, az pedig az, hogy a kisbaba nem reagál az emberi beszédre.
A magyar kórházakban megszűrik a kisbabák hallását, de ezzel csak a nagyobb hallássérülések mutathatók ki. Otthon te is tesztelheted a hallását azzal, hogy halkabb csörgőt csörgetsz neki, és figyeled, hogy a hang irányába fordítja-e a fejét. Vagy még finomabb módszer, amikor látótávolságán kívül állsz meg, és halkan beszélni kezdesz hozzá – felfigyel-e az ismert hangra, és feléd fordítja-e az arcát?!
Talán nem úgy tekintünk erre a korai időszakra, mint a beszédfejlődés egyik korai szakaszára, pedig a beszéd fejlődése természetesen javában zajlik!
Ebben a korai szakaszban a beszédészlelés fejlődik látványosan, ez azonban nagyon fontos szakasz a beszéd megjelenése szempontjából.
A beszédészlelés most még nem más, mint az emberi beszéd elkülönítése a környezet más hangjaitól. Ennek feltétele pedig az ép hallás.
Ez az a képesség, mely később abban segíti a kisbabát, hogy a gagyogás során használt rengeteg hang közül kiválassza, és begyakorolja azokat, melyekre itt, Magyarországon élve szüksége lesz.
Egy átlagos baba 6-8 hetes kora között kezd el gőgicsélni, ekkor azonban még olyan hangokat is kiad, melyre a mi társadalmunkban biztosan nem lesz szüksége, kivéve, ha a későbbiekben mondjuk franciául szeretne tanulni…addigra azonban sajnos elfelejti.
Azt mondhatjuk, hogy ha 3 hónapos koráig nem gőgicsél, akkor mindenképpen szakemberhez kell fordulni, első körben a gyerekorvoshoz.
Mit tehetsz te ebben a kezdeti időszakban?
Előnyben vannak azok az anyukák, akik mindig is sportriporternek készültek, most igazán jól kamatoztathatják ezt a képességüket! Ugyanis ebben az első időszakban egyszerűen nincs más dolgunk, mint mondani, mondani mindent, amit éppen csinálunk.
- most megetetlek, biztosan nagyon éhes vagy már!
- tisztába teszlek, felvesszük a zoknit, a sapkát!
- indulunk sétálni!
- most fürdeni fogunk
A sok-sok kevdes kommentár mellett javaslom, énekeljünk és mondókázzunk minél többet a kicsinek!
Miért jó, ha éneklünk és mondókázunk?
Ilyenkor önkéntelenül is lassabban, tagoltabban beszélünk, és a kiejtésünk is tisztább lesz. Ezzel pedog megkönnyítjük a kisbabánknak az észlelési folyamatot. Könnyebben, pontosabban tudja észlelni azokat a hangokat, melyeket majd a beszéd során használnia kell.
6-12 hónapos korig
Mire pont bediliznénk attól, hogy folyton úgy tűnik, magunkban beszélünk, végre a hat hónapos babánk észrevehetően szótagok és hangsúlyos hangok sokaságával kezd reagálni a monológunkra.
Ekkor már a magyar nyelvre jellemző hangokat használja, sőt szótagokat fűz egymás után: ma-ma-ma-ma-ma, nya-nya-nya-nya, pa-pa-pa-pa, stb. Ezt a kommunikációt már gagyogásnak nevezzük.
És érthető, hogy majd megzabáljuk örömünkben, mert mihelyst meghalljuk a fenti három szótagsor egyikét, felkiáltunk, hogy “hát persze, hogy itt van a mama”/ a papa,/ anya, /vagy apa – melyik családban hogyan osztják a szerepeket.
Pedig az első próbálkozások még nem tudatos szavak, csak a nyelvünkben gyakran előforduló, és könnyen kiejthető szótagsorok.
Mivel a ga-ga-ga-ra nem reagálunk ilyen heves lelkesedéssel, nyilván a ma-ma-ma választódik ki, és legközelebb is minden igyekezetével azon lesz a drága, hogy ezt a kedves hangsort varázsolja elő. Így lesz az első szava a mama, anya, papa, apa, kinek mi.
Nagyjából 6-8 hónapos korában erőteljesen fejlődni kezd a kicsi beszédértése.
Az első dolgok egyike, amit megtanul, a tiltások (nyilván ezt elég nagy átéléssel tudjuk előadni), valamint a saját neve.
De szuper móka ebben a korban folyamatosan azt játszani, hogy fogalmunk sincs, hol van a szobában apa, és ezt csakis a kisbabánk tudhatja! Ő meg élvezi a mundentudó szerepet, jelentőségteljesen körbekémlel, és hatalmasat nevet örömében, ha megtalálja apát.
Mire egy éves lesz, már megmutatja a szemét, a lábát, a hasát, és sok kisbaba akár a könyvek lapjain is megmutat bizonyos dolgokat.
Természetesen a beszéd észlelése is folyamatosan fejlődik eközben, tehát a mondókázást, és az éneklést abba ne hagyjuk!
Sőt, mivel a nagymozgások fejlődése is igen aktív szakaszba lépett ezekben a hónapokban, igencsak hasznosak a mozgással kísért mondókák.
Mire betölti az 1 éves kort, már megjelennek az első szavai az anya, apa körön kívül is.
Egyre ügyesebb a szájmozgások terén is, például a kisfiúk ilyenkor gyönyörűen tudnak már berregni. De érdemes kísérletezni a szívószál használatával, a gyertya elfújásával is.
Ez utóbbi nálunk valamiért a családi hagyomány része – egyedül kell elfújnia a szülinapi gyertyát. Volt olyan gyerekem, akinél komolyan aggódtam, mi lesz, mert egyszerűen nem tudott célzottan fújni, de képzeljétek, a végső hajrában megtanulta! (persze nem kell kardodba dőlni, ha nem jön össze)
Ha 1 éves koráig semmilyen szótagsort nem kezd mondani a gyermek, vagy láthatóan nem érti a fenti kérdéseinket (hol a lábad? – amikor már 500 alkalommal eljátszottuk a csodálkozást, hogy “itt a lábad!”), mindenképpen forduljunk szakemberhez. Ilyenkor jobb, ha nem a gyermekorvost keressük meg, hanem valamelyik Korai Fejlesztő Központot.
Én a budapestit linkeltem be, itt biztosan készségesen segítenek, hova fordulj, ha vidéken élsz!
Itt olyan szakemberek dolgoznak, akik az 1-3 év kor közötti babák fejlődésének szakértői. Ha a beszéde le van maradva, akkor egészen biztos, hogy más területeken is fejlesztésre lesz szüksége, tehát ne várd a csodát otthon a négy fal között. Ne hallgass a Jolának nénire, aki ismerte Einstein anyukáját, hanem emeld fel a telefont, és hívd fel a Korai Fejlesztő Központot!
Hidd el, csodákra képesek!
1-3 éves korig
És akkor elérkeztünk az 1 éves korhoz, amikor hirtelen, egyik napról a másikra rengeteg dolog történik a beszéd házatáján.
Először is a beszédértés napról napra fejlődik, egyre több dolgot tudunk megbeszélni a gyermekünkkel. Ő is igyekszik kézzel-lábbal-szavakkal kifejezni, mit szeretne elérni nálunk.
Ilyenkor a száj körüli izmok fejlődése lesz erőteljes, bár ez már a szoptatás során is sokat fejlődött.
Ha ez a fejlődés valamilyen okból kifolyólag mégsem lett volna elegendő, most már biztosan lesznek ennek jelei.
Elsősorban az étkezések alkalmával jelentkeznek majd.
Engedd, sőt, forszírozd az önálló étkezést!
És próbáld meg elengedni a hófehér damaszt abroszt! Tudom, nehéz ügy….nekem legalábbis az volt.
Érdemes folyamatosan kísérletezni a szívószál használatával, a kiskanállal önállóan is képesek már enni. Azonban nem baj, ha ezt néha felfüggesztik, hidd el jól lakik akkor is, ha kézzel eszi a spagettit!
És bár senkit nem biztatok arra, hogy három gombócos fagyi legyen az uzsonna, de ha egy gyerkőc másfél évesen nem tud fagyit nyalni, akkor is figyeljünk egy kicsit jobban erre a területre. (önálló étkezés)
1-3 év között nagyon felerősödik az utánzás. A gyerekek figyelik, hogyan ejtjük ki a szavakat, és a szájmozgásunkat utánozzák. Főként ezért károsak a rajzfilmek ebben az életkorban.
Most kattints át a youtube-ra, és kezdj el nézni egy bármilyen kedves rajzfilmet! Hogyan mozog a figurák szája? Igen, kinyitja, becsukja, ennyi. Lehet így értelmes hangot kiadni? Naugye.
Így aztán arra törekedj, hogy a szemébe nézve, az átlagos beszédtempónál lassabban beszélj hozzá! Mesélj, énekelj, mondókázz neki/vele!
Sajnos ebben az életkorban egyre többször előfordulnak a felsőlégúti betegségek, melyek gyakran húzódnak a középfülre, és okoznak ott gyulladásokat.
Ebben az esetben legyünk nagyon résen, mert ezek rendszeres előfordulása, netán állandósulása nagyon visszavetheti a beszéd fejlődését!
Ilyenkor, ha meg is gyógyul a gyerkőc, maradhat némi savó a dobhártya mögött, és bár nem lesz tőle süket, de a hallása tompul majd.
Ahhoz tudnám hasonlítani a dolgot, mint amikor beugrasz az úszómedencébe, a víz alatt úszol, közben valaki kiabál neked a medence széléről. Hallod amit mond? Hát persze! Nagyjából össze is rakod mit akar a hangsúlyból és néhány szófoszlányból.
Nagyjából így hall az a gyerek is, akinek savó maradt a dobhártyája mögött.
Amikor szépen kéred, hogy pakolja el a játékait, akkor elképzelhető, hogy csak a játék szót érti meg belőle, és mivel szépen kérted, azt gondolja, hogy még van ideje játszani egy jót. Aztán amikor felemeled a hangod, leesik neki a fatantusz, te meg megnyugszol, hogy oké, hallja ez a büdös kölök, csak nem akar pakolni.
Mire 3 éves lesz egy gyermek, addigra valószínűleg jópár orvos belenézett már a szájába, mégis, évről évre látok olyan esetet, amikor 5 éves gyerkőcről derül ki, hogy a lágyszájpad nem megfelelően záródott.
Pedig milyen jó lett volna, ha nem vesztett volna el 2 évet emiatt…
Ez is legfőképpen fül-orr-gégész feladata, szóval ha tanácsolhatom, a beszéd fejlődése szempontjából válasszatok lelkiismeretes, szakmailag megfelelő fül-orr-gégészt!
18-24 hónapos korban már elvárható, hogy 10-30 szavas szókincse legyen, és tudjon ennivalót kérni.
24-36 hó között ez 50 szóra növekszik, és elkezdi használni a személyes névmásokat is. Ezek persze eleinte igen viccesek lehetnek: enyém mellett jellemző a tiem használata. Sok kisgyerek már mesekönyvet nézeget, mondókákat ismételget.
Mit tehetsz ebben a korban a majdani tiszta és választékos beszédért?
- nagyon szeretik az állathangokat utánozni, így nyávogjatok, gágogjatok, kotkodácsoljatok, kukorékoljatok
- jó, ha megtanítod puszit dobni, cuppantani, a nyelvével csettinteni
- hagutánzó szavakra ráirányíthatod a figyelmét: csepp-csepp, kopp-kopp, tik-tak
- beszélj hozzá nagyon lassan! még lassabban!
- nézz a szemébe minél többször, ha hozzá beszélsz
- ismételd meg helyes kiejtéssel a mondatait
- ne gügyögj! – elégre azt szeretnénk, hogy ami beszédünket tanulja meg, nem? Te sem azt mondod a férjednek, hogy kellene holnapra a tütü, hanem azt, hogy szeretnéd az autót.
És ismét egy fontos mérföldkő: kislányoknál a 2 és fél, kisfiúknál a 3 éves kor az, ameddig várhatunk az első értelmes mondatok, szószerkezetek megjenésével. Ha eddig nem kezdett el beszélni, akkor lépnünk kell!
Természetesen, ha nem próbálkozik még halandzsanyelven sem kifejezni magát, akkor ennél fél évvel előbb, kislányoknál két éves korban, kisfiúknál 2 és fél éves korban érdemes felkeresni a Korai Fejlesztő Központot!
Érdemes lépni akkor is, ha beszél ugyan, de a beszéde olyan halandzsa, hogy a család sem érti meg, amit mondani szeretne.
Ez a két szituáció nem csak azért veszélyes, mert ugye nem beszél, hanem mert rendkívül megterheli a szülő-gyermek viszonyt.
Ezt saját tapasztalatomból mondom, nálunk Soma beszéde késett. Három évesen be nem állt a szája, mindig akart valamit, de ezt olyan nyelven mondta, hogy talán valami afrikai törzsben megértették volna, de sem én, se más a családból nem.
Viszont ő már pontosan tudta, mit szeretne, például a piros pöttyös bögrében meleg kakaót.
Na, mire ezeket kisakkoztuk, addigra már csak toporzékolt…repült a csíkos bögre, kiömlött a hideg kakaó…
Ha kisfiad van, és betöltötte a 3 éves kort, akkor már nem a Korai fejelsztő központhoz tartoztok, hanem a helyi Pedagógiai Szakszolgálathoz. Itt segítséget kaptok nevelési kérdésekben gyermek-pszichológustól, amire nagy szükség lehet, mert egy külső szem sokkal higgadtabban látja azokat a helyzeteket, amelyekben neked nap, mint nap helyt kell állnod.
A logopédus pedig egyrészt foglalkozik a gyerkőccel is, másrészt hasznos tanácsokkal lát el, hogyan tudod otthon beszédre ösztönözni a gyermekedet.
Folyt köv: a következő részben az óvodás kor jellemző szakaszairól és problémáiról írok majd.
Nem szeretnél lemaradni az újdonságokról? Iratkozz fel a hírlevélre!
