Lángos – nem bögrés, nem piaci, csak egyszerű és finom

Az én lángos receptem annyira egyszerű, hogy régóta gondolkozom, egyáltalán receptnek minősül-e manapság, amikor minimum egy trendi jelzőnek kell szerepelnie a recept címében.

Naszóval, ebben semmi trendi nincs, viszont aki már evett belőle, a 10 ujját is megnyalta utána, és rögtön a receptet kérte. Ehhez azonban nem kellett se papír, se ceruza, egyszerűen megjegyezhető.

Mi kell hozzá?

• 1 kg liszt
• 1/2 l tej
• élesztő ( 5dkg friss, vagy 2 csomag szárított)
• pici sukor
• só

A tetejére a kenéshez fokhagyma, tejföl, sajt, ki mit szeret…

Hogyan készül?

A tejet meglangyosítom, és feloldom benne a cukrot, felfuttatom benne az élesztőt.

Robotgéppel, vagy jó erős karokkal hozzákeverem a lisztet, és a sót, majd addig dagasztom, míg el nem válik az edény falától.

Utána kis cipókat formázok a tésztából, és elkészítem a fokhagymás kencét, meg odateszem a serpenyőben melegedni az olajat.

Lényegében nem kell kelnie, de nem árt neki egy kis pihenés, könnyedebb lesz tőle a tészta.

A kencéhez 4 gerezd fokhagymát török át, összekeverem fél dl vízzel, és egy evőkanál sóval. Sok helyen olajjal készítik, hát nekem bőven elég annyi olajból, amit a sütés hozzáad.

Ha kész, hozzákezdek a sütéshez.

Minden gombócot óvatosan, a szélétől indulva széthúzgálok, és az olajba teszem. A kilenc fokozatos főzőlapon hetesen sütöm pirosra a lángosok mindkét oldalát.

Még forrón megkenjük a fokhagymás kencével, és ez az az étel, ahol elmarad a közös kezdés: ahogy sül, úgy fogy.

Nálunk két táborra oszlik a család, az egyik fele tejföllel, sajttal eszi, és tejet iszik hozzá, a másik tábor csak fokhagymával keni meg, és forró citromos teára esküszik, igen, még nyáron is!