Na, ilyet sem ettem még – gondoltam, mikor megláttam a neten a receptet.
Amúgy pedig nagyon ígéretesnek tűnt a dolog. A káposzta egészséges, a rántás meg az a technika a főételekhez, mint a krémleves a levesekhez.
Krémlevesnek is mindent megesznek a gyerekek, hát a rántás is ilyen: mindegy is, mit bundázok be, jó ízűen benyomják. Igaz, nekem már nem kell ilyen cseleket alkalmaznom, de ami régről rögzült, az ott van, nnna…
Így hát nekiálltam. Kelkáposzta volt itthon, így abból készült.
Először is cikkekre vágtam.
A torzsát benne hagytam, mert az jól összefogja a leveleket.
Az eredeti receptben megfőzik a bundázás előtt, de én nem tettem.
Bepaníroztam: teljes kiőrlésű liszt, tojás, rozskenyérből készült morzsában megforgattam. A panírozásnál kicsit megkentem vízzel, hogy a liszt jó tapadjon rá.
Tapsibe sütőpapírt terítettem, majd ráfektettem a szeleteket. Lekentem olajjal, és 200 fokos sütőben addig sült, míg ropogós piros nem lett a panír.
Nagyon finom lett, nálunk sikere volt!
A kelkáposzta így is megpuhult, és a torzsáját csak néhol hagytuk meg, az is finom lett…
Mellé fűszeres újkrumpli volt, szintén tepsiben süt, fokhagymás tejföllel öntöttem nyakon.
Friss salátának kápiapaprikát vágtam aopró kockákra hozzá.
Jó étvágyat!
Érdemes kipróbálni 🙂
Nem szeretnél lemaradni az újdonságokról? Iratkozz fel a hírlevélre!
