Tavasz van, tombol a tavaszi jó idő, de a gyerekek a nap nagy részét oviban, iskolában töltik. Javarészt zárt térben…
Csak remélni tudom, hogy az óvónénik többször terveznek udvari játékokat, de a szegény iskolások legkorábban délután jutnak ki a friss levegőre.
A tanító néniknek sajnos kevesebb szabadságuk van abban, hogy egy-egy tanórát az udvaron tartsanak meg, ahol a gyerekek szabadon szaladgálhatnak, miközben tanulnak.
De mégis, hogy lehet egy iskolaudvaron tanulni?
- A gyerekek lerajzolhatják az udvar/játszótér térképét, ebből kincsestérkép lesz.
A tanítónéni erre rajzolhatja, hová rejtett el feladatkártyákat, melyeken akár a munkafüzet feladatai is lehetnek, ha más nem jut eszünkbe.
- Ha kicsit több időnk van a szervezésre, szinte bármelyik tantárgy anyagát szervezhetjük a játszótérre!
- Matematika: sokféle számolási lehetőség van: hány foka van a mászókának, hány hintát számolhatsz meg? Milyen távolságra vannak egymástól az egyes játékok?, hány fokos szöget zár be a talaj és a hinta állványa?, stb
- Nyelvtan: a játékok neveinek betűrendbe sorolása, mondatalkotás: különböző mondatfajták játék közben (tényleg játék közben lesz!), szófajok keresése: főnevek-a játékok, melléknevek – a játékok színe, anyaga, stb, igék – amit csinálunk a játékok segítségével.
- Olvasás – szövegértés: rövid történeteket írjunk kártyákra, és ezeket kell pontosan végrehajtani. Pl: lépj előre 5 tyúklépést, szaladj a mászókához, lépj fel a harmadik fokig, gyere vissza, menj a homokozóig, ott integess nekem, és fuss ide hozzám!
Ami az ovisokat illeti, nekik még nagyobb szükségük van a szabad játékra, ahol kedvére szaladgálhatnak, kúszhatnak, mászhatnak, foroghatnak, hintázhatnak, lóghatnak, homokozhatnak, tombolhatnak, kiabálhatnak.
Ezek a tevékenységek mind -mind fejlesztik a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességeket!
Mire jó a hinta?
Miközben egy gyermek hintázik, a belső fülben olyan ingerek képződnek, melyek segítenek az egyensúlyérzék kialakulásában. A legfrissebb kutatások szerint pedig a figyelemzavar egyik leghatékonyabb fejlesztése az egyensúlyérzék fejlesztésén keresztül érhető el.
A hintázás ezen kívül egy ritmikus mozgás is, mely segíti a gyermeket a szorongás, a félelem, és a feszültségek oldásában. Ezt mi felnőttek is tapasztalhatjuk – milyen jól esik egy fárasztó nap után a hintaszékben ellazulni…
A hintázás fentieken kívül erősíti a két agyfélteke közötti kapcsolatokat, így mindazokat a képességeket előkészíti, amelyek az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz nélkülözhetetlenek.
Mire jó a homokozó?
Mikor az ovisok homokvárat építenek, másokkal közösen játszanak, fejlődik a szociális képességük, hiszen érvelni kell, milyen magas legyen a vár, ki ássa a gödröt, ki simítsa le a vár oldalát.
Ezen kívül homokozás közben a finommotorikus képességeikre folyamatosan szükségük van, hiszen a kis kezek gyúrnak, simogatnak, tapasztanak, gombócot formáznak.
A fantázia, kreativitás pedig egyenesen szárnyalni fog, de ezt nem is kell külön említenem, ugye? Egy gombócból lehet fagyi, bomba, hógolyó, és persze még ezernyi dolog.
Mire jó a mászóka?
Amikor egy gyerkőc felmászik a mászókára, a kezével jó erősen kell kapaszkodnia. Ezáltal erősödnek az ujjai, aminek az írás tanulása során látja majd hasznát. Nagyon klassz, ha nem csupán műanyag mászóka vana játszótéren, hanem kötélre, fára is lehet mászni, hiszen így több anyaggal való kapcsolat is megvalósul.
A függeszkedés során lazul a vállöv, és a csukló, mely szintén a szépírást segíti. A mászás során előre meg kell terveznie a mozgásait, amely jó hatással van a gondolkodásra. Megtapasztalja a távolságokat, a mélységet, a magasságot, ezáltal fejlődik a térbeli tájékozódása.
Mire jó a csúszda?
Természetesen mindarra, amire a mászóka, de amiért nem ugyanaz mégsem: a gyerkőc megdolgozik a felmászással, majd egy pillanat alatt le is csúszik – hányszor éljük át ezt a mindennapokban is, ugye? Egy pillanatnyi örömért képesek vagyunk dolgozni. Ki gondolta volna, hogy már az oviban megtanultuk, hogy érdemes!
Mint írtam, a héten minden bejegyzés kapcsolódik majd a matematikához. Ha azt gondolod, nehezen lehet összehoznia matekot a játszótérrel, hát nagyon tévedsz.
Mi például minden alkalommal számoltuk, hány lépés, mire odaérünk. Még ma is tudom: 1780 volt. De megérte!
A matematika persze nem csupán számlálás, sőt! Ahhoz, hogy egy gyermek biztosan mozogjon a számok világában, ahhoz szüksége lesz a téri tájékozódásra, a kisebb-nagyobb fogalmak megtapasztalására, és persze még sok más dologra is.
Talán itt, a játszótéren tapasztalja meg elsőként, hogy gyorsabban telik az idő, mint az oviban. Megtapasztalja az utolsó fogalmát, amikor még egyszer, utoljára lecsúszik a csúszdán vacsora előtt.
Nem szeretnél lemaradni az újdonságokról? Iratkozz fel a hírlevélre!
