A minap egy iskoal előtt vitt az utam, ahol éppen az ütötte meg a fülemet, hogy a tanító néni leteremti az osztálynyi gyereket, mert a sorakozó helyett civakodtak, veszekedtek, kinek ki legyen a párja…
Azon gondolkoztam, hogyan lehetne ezeket a problémákat vidáman, játékosan kezelni…persze kívülállóként könnyű, szóval ne gondold, hogy ha én lennék a tanárnéni, akkor azonnal lenne ötletem erre a helyzetre.
De azért gondolkoztam rajta, és eszembe jutott, hogy drámajáték foglalkozásokon milyen klassz és izgalmas feladat tud lenni, amikor bizonyos szabályok szerint kell csoportokat alkotni.
Ezeket már csak át kell alakítani kisebb gyerekek igényeire, és a sorakozóból rögtön izgalmas játék kerekedik 🙂
Ötletek:
- minden gyerek kap egy számkártyát 0-10 között. Az a szabály, hogy a pároknál a két szám összegének 10-nek kell lennie.
- minden gyerek kap egy kártyát, amin egy állat, vagy zöldég, vagy gyümölcs van. Állatok állat párhoz, gyümölcsök gyümölcshöz, zöldségek zöldséghez álljanak párba!
- a gyerekek a napok neveit kapják meg: egymás melletti napok lehetnek párok (pl. hétfő lehet vasárnappal, vagy keddel párban)
- minden gyerek kap egy kupakot: azzal álljon párba, akinek ugyanolyan színű a kupakja
- minden gyerek kap egy babszemet, lencseszemet, kávészemet, stb olyan párt kell keresni, akinél másféle termés van.
Természetesen nem állítom, hogy ezek után nem lesz gond a sorakozóval, sőt, lehet, hogy kicsit tovább is tart majd. De a játék közösséget épít, segít abban, hogy a kevésbé népszerű gyerekek is párra találjanak, és nem mellesleg tanulhatnak is közben.
