Hányszor olvastál már ilyen üzenetet?
“Kedves Szülők!
Értesítem Önöket, hogy Jenőke ma zavarta az órát, ezért figyelmeztetem.”
Kutya legyek, ha van gyerek, akire ezzel érdemben hatni lehet.
Persze tudom, hogy kell egy határt húzni, és tudom magam tapasztalatából is, hogy néha tényleg csak ez marad…
Egy fokkal jobb, ha egyenesen a gyerekkel próbáljuk tisztázni a határokat:
“Jenőke, ne zavard az órát!”
Vagy pozitívan megfogalmazva (vigyázz, szarkazmus):
“Jenőke, viselkedj már!!”
Jenőkének van is némifogalma arról, mit jelent a “viselkedj” és a “ne zavard az órát” mikéntjéről, de ez – szintén tapasztalat – kimerül abban, hogy csendben kell lennie.
Ez megy is egy darabig – átlag két percig.
És most kérlek, hidd el nekem, hogy a legtöbb, rendszeresen órát zavaró gyerek valóban nem tudja, mit is kellene csinálnia!
Ha ezt nem hiszed el, akkor zárd is be az írásomat!
De ha hajlandó vagy hinni nekem, vagy megkérdeztél már egy Jenőkét a sok közül erről, akkor tudod te is, hogy a Jenőkék valóban nem tudják, mit is kellene csinálniuk.
Ezért készültek ezek a folyamatábrák/kártyák!
Ezek használatával sokkal könnyebb átadni a gyerkőcnek, mit is várunk tőle valójában!
Mivel iskolásoknak ajánlom, írás is szerepel rajta, de természetesen képek is, így vizuálisan is támogatják az egyszerű használatot.
A kis kártyák egészen konkrét, kézzelfogható, és egyszerű utasításokat közvetítenek a gyerekek felé.
Mielőtt használni kezded, fontos, hogy alaposan átbeszéljétek a kártyák használatát!
Sokkal hatékonyabban működnek majd, mint ha te figyelmeztetnéd folyton a gyerkőcöt. Szavak helyett jobb, ha csak rámutatsz a megfelelő kártyára.
A kártyákat érdemes laminálni, öntapadós tépőzárral kartoncsíkra ragasztani.
Akár minden gyereknek egyéni kartonja lehet, arra a problémára fókuszálva, ami számára a legnehezebb terület.
Én 5 területre dolgoztam ki:
- Előkészület az órákra
- Figyelem a tanárom kérését
- Kérdezek
- Amikor dolgozom
- Amikor elkészültem
Az öt területet bontottam kisebb részekre:
Előkészület az órákra:
- Milyen óra következik?
- Mire lesz szükségem?
- Készítek egy listát a fejemben…
- Előveszem a listát (lehet, hogy van papíron is lista)
- Elrendezem az asztalon az eszközöket
- Csendben várakozom
Figyelem a tanár kéréseit!
- Meghallgatom, mit mond…
- Megismétlem magamban, amit mondott
- Megcsinálom, amit mondott
- Ha valamit nem értek, kérdezek
- Nem zavarok másokat.
Amikor dolgozom
- A feladatra nézek
- Megismétlem magamban, amit a tanárom kért
- Ismétlem magamban: most dolgozom
- Bezároma fülem: ne zavarjon senki
- Bezároma szám: ne zavarjak másokat
Kérdezek
- Megfogalmazom a kérdést magamban
- Megismételem a kérdést magamban
- Felteszem a kezem
- Csendben várakozom (magamban ismételgetem a kérdést)
- Felteszem a kérdést
- Megköszönöm a választ
Elkészültem!
- Átnézem még egyszer
- Megfordítom a lapot, hátha ott is van feladat
- Jelzem a tanárnak
- Örülök, hogy befejeztem
- Csendben várakozok
Természetesen sokféle szituációra lehet még ilyen kártáykat készíteni, és a kártyák lehetnek sokkal személyre szabottabbak is.
Ismerjük meg a gyerkőcöt, beszélgesünk vele, mi zajlik benne, mire gondol, mit érez, amikor számára nem marad más “megoldás”, csatorna, mint zavarni az óra menetét és a társait!
A kártyákat felerősítjük a kartonlapra, és ezt a kartoncsíkot a padra tesszük (gyurmaragasztó, cellux, stb segítségével rögzítsük!), úgy, hogy a gyerkőc számára jól látható, követhető legyen az egyes kártyák képe.
Természetesen egyszerre csak egy kartoncsíkot használjunk – egészen addig, míg a gyermek számára rutinná nem szerveződött az adott viselkedés.
Ezt követően pedig menjünk tovább, és készítsük el a következő kártyasorozatot, majd ezt is használjuk addig, amíg szüksége van rá.
A kis kártyákat letöltheted a hírlevélben küldött linkről!
Feliratkozni az alábbi űrlap kitöltésével tudsz 🙂
Ha nyitott vagy egyéb alternatív megoldásokra, melyekkel a gyermekek akaratlagos figyelmét tudod fejleszteni, akkor KATTINTS IDE!
